Álmok és Csapdák
Mindig is cukrász szerettem volna lenni – mondja a bíró.
Bárcsak a természetben dolgozhatnék, állatok és növények között – álmodozik a kaszinóigazgató.
Kocsmát kellett volna üzemeltetni a haverokkal – bánkódik a telefonközpontos.
Bicikliszerelő műhelyt szerettem volna nyitni – ábrándozik az orvos.
Én csak egy koktélt szeretnék meginni a nyugágyamban a tengerparton – zsörtölődik az adóbehajtó.
Én feltalálónak születtem – siránkozik a bolti eladó.
Titkos ügynöknek lenni lehet ám igazán jó móka – fakad ki a közgazdász.
Csak a grafikus munkája érdekelt világéletemben – panaszkodik a jogász.
Milyen csodálatos lehet úthengert vezetni – bambul ki az ablakon a műfordító.
Állatorvosnak kellett volna tanulnom, amikor még megtehettem – alkoholgőzben az útburkoló.
Csodás lehet brókernek lenni – gondolja a biztonsági őr.
Bárcsak magamat adhatnám, és ezért szeretnének – terápiában a dublőr.
Ezt a feszültséget már nem bírom, túl sok az erőszak – apjának a maffiózó.
Valahogy ügyeskedni kéne, minek fizetek ennyit a semmiért – cimborákkal a részeges adózó.
Az első megérzésre kellett volna hagyatkozni – mondja a pénzügyi befektető.
Akkor talán boldogabb lennék, ha nem a pénz lett volna az egyetlen motiváló erő.
Sz. D.